Amivel dolgozom
Két alap van: WordPress és kézzel írt HTML. A választás egyetlen kérdésen múlik — és ami alattuk fut, az mindkét esetben ugyanaz a munka.
- Írta
- Karner Kristóf — önálló fejlesztő, Budapest
- Frissítve
- 2026. szeptember 2.
Erre a kérdésre könnyű egy logósorral válaszolni. Az a lista viszont nem mondja meg, hogy mikor melyiket érdemes választani — pedig a döntés ezen múlik, nem azon, hogy hány eszköz fér ki egy sorba.
Nálam két alap van, és a kettő közötti választás az első komoly döntés minden munkában.
WordPress vagy kézzel írt kód
WordPress akkor, ha a tartalmat neked kell karbantartanod. Ha az árlista változik, munkatárs érkezik, cikk jelenik meg — akkor kell egy felület, ahol ez elvégezhető anélkül, hogy engem hívnál. Ez a leggyakoribb eset, és ilyenkor nem is érdemes mást választani.
Kézzel írt HTML akkor, ha a tartalom ritkán változik, és cserébe az oldal legyen gyors, egyszerű és tartós. Nincs adatbázis, nincs bővítmény, nincs frissítendő rendszer — tehát nincs is min elromlania. Ez a lap, amit épp olvasol, ilyen: nincs mögötte build-lépés és nincs külső kérés, a Műhelyben le is írom, miért.
A választás tehát ezen múlik: ki fogja szerkeszteni a tartalmat, és milyen gyakran? Erről szól az az írás is, ami azt veszi végig, mit tud egy sablon, és hol áll meg.
Ahogy egy WordPress-oldal felépül
Minden új és minden újraépített oldal saját témán fut, oldalszerkesztő nélkül. Bővítmény csak ott marad, ahol egy önálló funkciót valóban az ad — űrlap például.
Az ok karbantartási. Minden bővítmény önálló frissítési ág: külön fejlesztő, külön ütem, külön elképzelés arról, mi számít törésnek. Húsz bővítmény húsz olyan forrás, amelyik egymástól függetlenül tudja elrontani ugyanazt az oldalt, és a hibakeresés ideje utána a karbantartási díjban jelenik meg.
A saját téma ezt egyetlen, verziókövetett kódbázisra húzza össze. Ami az oldalon fut, az egy helyen áll; ha valami eltörik, a keresés ott indul. Egy oldal, amit évekkel ezelőtt vásárolt témára és két tucat bővítményre építettem, ma saját témán fut, bővítmény nélkül — a látogató felől ugyanaz maradt.
Ami a felszín alatt fut
A munka nagyobbik része nem a felület, hanem az, amit nem lehet kész bővítménnyel megoldani. Ez egyedi PHP-kód, mellette adatbázis, ütemezett futtatás és a rendszerek közötti üzenetváltás.
Ez a réteg dönti el, hogy egy oldal működik-e vagy csak látszik. Egy fizetés fogadása önmagában beköthető; az viszont, hogy a fizetés után magától kimenjen a számla, megnyíljon a hozzáférés, és mindez akkor is rendben legyen, ha egy lépés elakad — ez már nem beállítás kérdése.
Amit összekötök
- Stripe — bankkártyás fizetés, egyszeri és előfizetéses egyaránt. A Számlázz.hu-val összekötve a magyar számla magától elkészül.
- Telegram — zárt csoportba való beléptetés, lejáratkor kiléptetés, értesítések. Arról, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban, külön írás szól.
- Google Ads és Cégprofil — kampánykezelés és a helyi megjelenés, jellemzően ugyanazoknál az ügyfeleknél, akiknek a honlapját is én építettem.
- Levélküldés és hitelesítés — SPF, DKIM és DMARC beállítása, hogy a rendszer levelei ne a levélszemétbe kerüljenek. Erről is van írás.
- Foglalás és időpontkezelés — naptár, szabad időpontok, visszaigazolás, emlékeztető.
- A KÉRDÉS, AMI ELDÖNTI
- Ki szerkeszti a tartalmat, és milyen gyakran?
- RENDSZERESEN VÁLTOZIK
- WordPress: szerkesztőfelület, jogosultságok, frissítendő rendszer
- RITKÁN VÁLTOZIK
- Kézzel írt HTML: nincs adatbázis, nincs bővítmény, nincs min elromlania
- ALATTA MINDKÉT ESETBEN UGYANAZ
- egyedi kód: fizetés, számla, hozzáférés, értesítés, a rendszerek összekötése
Ami sosem kerül a listára
Van néhány dolog, ami minden munkában benne van, de amit külön nem szoktak kérni — mert kívülről nem látszik, hogy létezik.
A közzététel gépesítve. Nem kézzel másolok fájlokat a szerverre: van egy script, ami ellenőriz, ment, feltölt, majd visszaméri, hogy tényleg az van-e kint, aminek lennie kell. Ez azért fontos, mert a kézi élesítés hibái némák — a lap betöltődik, csak épp valami hiányzik róla. Négy ilyen csapdát külön leírtam.
Gépi ellenőrzés. Hivatkozások, betűtípus-lefedettség, billentyűzetes használat, kontraszt, több képernyőméret és több böngésző. Ezeket nem szemre nézem át, hanem lefuttatom — arról, hogy mit érdemes gépre bízni, külön írás szól.
Mentés és visszaállíthatóság. Élesítés előtt mindig van mentés, és meg is nézem, hogy a mentés ép-e. Egy nulla bájtos adatbázismentés ugyanúgy létezik, mint egy jó — csak nem lehet visszaállítani belőle semmit.
Amit nem én oldok meg
Idegen rendszer átvételét. Ha egy oldal olyan rendszeren fut, amit nem ismerek, azt nem veszem át karbantartásra — a részleteket a rólam szóló lapon írom le.
A tartalmat. Szövegírás, fotózás, logótervezés: ezek külön szakmák, és jobban jársz, ha olyan csinálja, aki azt csinálja. Segítek eldönteni, mi kell — de nem én írom meg.
Azt, ami sablonnal is megoldható. Ha egy bemutatkozó oldal kell, és nem lesz alatta semmi, akkor azt oldalépítővel gyorsabban és olcsóbban meg lehet oldani. Van róla egy teljes írás, ami épp ezt a határt keresi.
Az eszközök változnak, a kérdés nem: mi történik akkor, amikor valaki használja az oldalt? Ha a válasz az, hogy elolvassa és felhív, akkor egyszerű a dolog. Ha az, hogy fizet, foglal vagy belép, akkor az oldal már csak a felszín, és a munka java része alatta van.
Kérdések a témáról
Milyen technológiákkal dolgozol?
Két alappal: WordPress és kézzel írt HTML. WordPress akkor, ha a tartalmat az ügyfélnek kell karbantartania; kézzel írt HTML akkor, ha a tartalom ritkán változik, és cserébe az oldal legyen gyors és tartós. Mindkettő alatt egyedi PHP-kód fut adatbázissal, ütemezett futtatással és a rendszerek közötti üzenetváltással.
Mikor WordPress, és mikor kézzel írt kód?
Egyetlen kérdés dönti el: ki szerkeszti a tartalmat, és milyen gyakran? Ha az árlista változik, munkatárs érkezik vagy cikk jelenik meg, akkor kell egy szerkesztőfelület — ez a WordPress. Ha a tartalom ritkán változik, akkor a kézzel írt HTML gyorsabb és tartósabb: nincs adatbázis, nincs bővítmény, nincs frissítendő rendszer, tehát nincs is min elromlania.
Milyen külső rendszereket kötsz össze?
Stripe-ot kötök be bankkártyás fizetéshez, egyszeri és előfizetéses konstrukcióban; Számlázz.hu-t az automatikus magyar számlához; Telegramot zárt csoportba való beléptetéshez és lejáratkor kiléptetéshez; Google Ads-t és Cégprofilt a hirdetésekhez és a helyi megjelenéshez; foglalási és időpontkezelő rendszereket; valamint SPF-, DKIM- és DMARC-beállítást, hogy a rendszer levelei ne a levélszemétbe kerüljenek.
Mi az, amit nem te oldasz meg?
Idegen rendszer átvételét nem vállalom, ha az nem WordPress és nem kézzel írt HTML. A tartalmat sem: szövegírás, fotózás, logótervezés külön szakmák. És azt, ami sablonnal is megoldható — ha egy bemutatkozó oldal kell, és nem lesz alatta semmi, azt egy oldalépítővel gyorsabban és olcsóbban meg lehet kapni.
Miért nem építesz kész sablonra és bővítményekre?
Mert minden bővítmény önálló frissítési ág, a saját fejlesztőjével és ütemével. Amíg kevés van belőlük, ez nem látszik; húsz bővítménynél viszont húsz olyan forrás van, amelyik egymástól függetlenül tudja elrontani ugyanazt az oldalt, és a hibakeresés ideje a karbantartási díjban jelenik meg. A saját téma ezt egyetlen, verziókövetett kódbázisra húzza össze. Ahol egy bővítmény önálló funkciót ad — űrlap például —, ott marad.